Az ötödik generációs vadászrepülőgépek az ezredforduló után, egyelőre csak az Amerikai Légierőben rendszerbe állított repülőgépek, jelenleg egyetlen típusuk, az F–22 Raptor áll rendszerben, az F–35 Lightning II, valamint az orosz (indiai együttműködéssel készülő) PAK FA pedig fejlesztés alatt áll. Ezen repülőgépek ötvözik a negyedik generációs vadászrepülőgépek előnyös tulajdonságait, elsősorban a kiváló manőverezőképességet az alacsony észlelhetőséggel. Az észlelhetőség csökkentése miatt fegyverzetük egy részét beépített fegyvertérben hordozzák. Repülési tulajdonságaik elsősorban a hangsebesség felett (tartósan képesek a szuperszonikus sebességtartományban manőverezni, miközben sebességüknek csak kis részét veszítik el a manőverezés miatt) és alacsony sebességeknél (ezt a hajtóművekből kiáramló gázok irányának megváltoztatásával érik el, ez a tolóerő-vektorálás) jobbak a negyedik generációs társaiknál. Ezek a repülőgépek alkalmasak a hálózatalapú hadviselésre, azaz harc közben folyamatosan információkat osztanak meg egymással. A több forrásból (rádiólokátor, infravörös érzékelő, hálózat) érkező információt jelentős feldolgozás után, integráltan képesek a pilóta számára megjeleníteni, ezen képesség elnevezése a szenzorfúzió.
forrásom: www.wikipedia.hu |