Az ember először ballonnal, azaz hőlégballonnal emelkedett sikeresen a levegőbe. Ezt a felemelő érzést Jean-Francois Pilátre de Rozier francia fizikus és Francois d'Arlandes márki élte át elsőként, Etienne-Jacques és Joseph-Michel Montgolfier által készített hőlégballonnal 1783. november 21-én, Franciaországban, Bois de Boulogne-ban. 9 kilométeres utat tettek meg 100 m magasan, Párizs felett. A hőlégballon magassága 22 m, átmérője közel 14,5 m és térfogata 2000 m3 volt. Ekkor kezdődött a levegőóceán meghódítása.

A léggömb kísérletek izgalomba hozták egész Európát. Magyarországon először 1783-ban Nyemecz tanár az állam költségén tett kísérletet Montgolfier testvérek utánzására, de mindkét próbálkozása csődöt mondott. 1874-ben viszont két hidrogénnel töltött "repülő golyóbis" emelkedett föl. Az elsőt a zágrábi születésű Domin Ferenc József jezsuita szerzetes, a másodikat az 1746. május 6-án Kunszentmártonban született Szablik István piarista készítette.

Az első felszállást Magyarországon Männer és Kraskovits bécsi fizikus-doktorok ballonja Männerrel a 1811. június 3-án "hétfőn estve nem ugyan a Labyrinthusból, hanem tágas mezőrül Pesten a Város Erdeje (Városliget) mellül Magyar Országban legelőször felemelkedett egy új vadonatúj Dedalusként Menner úr a levegői golyóbisával. Ez olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor bele fért volna."

"A léggömb textilből készült, és hidrogénnel volt megtöltve. Selyemháló burkolata volt, amelyről a lefutó 40 erős zsineg tartotta a hosszúkás kosarat. Ebben különféle műszerek és kellékek mellett a léghajós helyezkedett el. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett. A léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját három-három ágyúlövés jelezte. Ez a léggömb volt az első hazánkban, amely nemcsak embert is szállított, hanem Menner dr. - aki egyébként orvos volt - kis selyem ernyőkkel háziállatokat bocsátott a földre sértetlenül s így a nézőközönség először látott ejtőernyővel leereszkedő élőlényeket. A léggömb szabadon a szél áramlatának Gyöngyösig repült és ott utasával simán földet ért."

Ezután már egyre több magyar vonatkozású repülést is dokumentáltak:
1811. szept. 15. dr. Kraskowitz Pozsonyból a Fertő-tó közelébe repül.
1846. márc. 15. a német Lehmann léggömbvezető a pesti Lövölde térről, akkor Hermina mező, szállt fel.
1850. májusában Coxwell európai léggömbkörútjának utasa a magyar Eszterházi Pál.
1857-ben a Mosz-ka léggömböt mutatják be Budapesten 25000 néző előtt.
1875 - Batthyány Elemér Párizsból Pestre léghajózik a francia Coruth léghajóján.
Az 1880-as években már Silberer bécsi tanár léghajója tartotta lázban a pestieket. A nevezetes Vindobona selyemből készült, bizonyos Brissonet párizsi cégénél, kosarát spanyol nádból fonták. Felszállása 1883. június 23-án történt a mai Lövölde térről, a lövölde kertjéből. A Vasárnapi Ujság beszámolót közölt az utazásról, amely Gubacs, Kispest és Szentlőrinc felett Alsó-Pakonyig tartott. Kégl István birtokán értek földet némi pattogás után a bátor utasok, köztük a kor ünnepelt színésznője, Pálmay Ilka. A művésznő életéről szóló regényben, a Primadonnában Krúdy Gyula is megörökítette a légi kirándulást, bár nyilván nem a szemtanú hitelességével. Ennek a ballonnak a repülése ihlette Szinnyei Merse Pál 1882-ben készült Léghajó című képét is.

1896 a millenniumi kiállításon Godard francia léghajós többszöri felszállása alkalmából a léggömb kosara alatt felerősített trapézon akrobaták mutatványaival szórakoztatta a közönséget.
Ugyanekkor egy hatalmas katonai léggömb a kiállítás tere fölé sokszor felemelkedve módot adott arra, hogy a páratlan kiállítást madártávlatból megtekintsék utasai (összesen 7017 utas.)

Aki egyszer repül ballonnal, azt örökre megragadja az élmény és mindent megtesz azért, hogy ismét a levegőbe emelkedhessen. Így volt ezzel Tolnay Lajos és Konkoly-Thege Miklós, akik öt évvel az első repülésük után, 1902-ben már alapító tagjai voltak a Lipót Szalvátor főherceg védnöksége alatt, Budapesten megalakult az első magyar aéro-klubnak. Fontos megjegyezni, hogy ez nem azonos a mai Magyar Repülőszövetség elődjével, az 1909-ben alakult Magyar Aëro-Clubbal!) Magyar Aero Club 1902-ben Augsburgban megvásárolta a Turul nevű léggömböt, ami az első ballon volt magyar tulajdonban, ami képes volt embereket is szállítani.

forrásom: www.ballon.hu